Fecskék és emberek

A füsti- és a molnár fecskék legközismertebb és legkedveltebb madaraink közé tartoznak, mégis veszélyben vannak. Állományaik csökkenését közvetve vagy közvetlenül az ember okozza. Az is nagy felelősséget ró az emberre, hogy a fecskék teljesen az általunk teremtett környezethez alkalmazkodtak, nagyon ritka kivételektől eltekintve csak településeken, építményeinken fészkelnek, - fennmaradásuk tehát rajtunk múlik. (Érdekesség, hogy a természetes fészkelőhelyeiről egyre inkább a városokba költöző sarlósfecske állománya látványosan növekszik az utóbbi években, rajokban látni például a 10 emeletes lakótelepi házak környékén, amelyeknek a tetején fészkel.)

Vonulók

Hazánk és tágabb környezetünk madarainak mintegy 80%-a vonuló. Becslések szerint 2 – 5 milliárd madár kel innen szárnyra, főleg Afrikába, közöttük kb. 300 – 1800 millió fecske, akik 25 – 50 millió négyzetkilóméternyi fészkelőterületükről indulnak Dél- és Közép-Afrikába, telelni. A vizsgálatok szerint minél messzebbre vonul egy faj, annál érzékenyebb és veszélyeztetettebb.

Csökkenés

Az MME Börzsönyi Csoportjának Börzsönyi Ornitológiai és Természetvédelmi Tábora (BOTT) megalakulása óta minden nyáron megszámolja a Szokolyán fészkelő molnár- és füsti fecskéket. Az eredmények az alábbiak:

* a megfigyelt időszakban a legkevesebb
** a megfigyelt időszakban a legtöbb

A fentiekből látható, hogy:

• 1995-ben volt a legtöbb fecske a faluban
• a füsti fecskék száma kb. 40%-kal csökkent az 1990-es évektől a 2000-es évekre
• molnárfecskéből kb. 60%-kal van kevesebb a felmérés kezdeti időszakához képest

A Szokolyán tapasztaltak egybevágnak az országos adatokkal; a füsti fecske országos állománya 1999-től 2009-ig 50%-kal, a molnárfecskéé 60%-kal csökkent, az éves csökkenés átlaga 7% körül volt.

Miért fogynak?

Bár a fecskék fogyatkozásának okait igazoló vizsgálatok nincsenek, biztosan állítható, hogy az állományok csökkenéséhez az alábbiak hozzájárulnak:

• Sajnos sokakat zavarnak a házukon megtelepedő madarak, - elsősorban a fiókák ürüléke-, ezért leverik a fészkeket, vagy riasztókkal akadályozzák a madarak megtelepedését.
• Az épületek szerkezete, tagolása, funkciója megváltozott, így kevesebb helyet adnak a fecskéknek a fészkelésre. A laza-szemcsés vakolatokon nem tapad meg a sárból épült fészek.
• Szokolyán szinte már nincsenek a portákon állatok (lovak, tehenek, disznók), pedig a fecskék az ezek körül repdeső rovarokat előszeretettel gyűjtögették.
• Valószínűleg nem használ a fecskéknek a vegyszeres rovarirtás sem. A permetezőszer a zsákmányállatokkal a madarak szervezetébe kerülhet, ha még az előtt elkapják pl. a szúnyogokat, hogy azok a rájuk szórt vegyszertől elpusztulnának. Ha pedig a rovarok elpusztulnak a permettől, akkor kevesebb táplálékhoz jutnak a fecskék.
• Sok fecske pusztul el a vonulás közben vagy a telelőhelyén is. Dél-Európában például továbbra is sportból vadásznak rájuk, vagy csemegeként fogyasztják őket.
• Nehezíti a fecskék dolgát az időjárás is. A globális éghajlatváltozásnak betudható eseményekről, pl. a fészkelés kezdetén jelentkező szárazságról vagy a költözés előtti viharos-hideg időjárás következményeiről néha a sajtó is beszámol.
• A megfigyelések szerint a fecskék nem szívesen fészkelnek lakatlan épületeken, márpedig Szokolyán egyre több az üresen álló ház.

Hogyan segíthetnénk a fecskék számának növekedését?

A fészkek elkészítéséhez megfelelő minőségű és mennyiségű sárhoz egyre nehezebben tudnak hozzájutni a fecskék a gyakori szárasság miatt és mert a földutakon egyre kevesebb a kátyú, - és földút is egyre kevesebb van.

• Március végétől (a másodköltésekre is figyelemmel) július elejéig sárgyűjtő helyet tarthatunk fenn a keretekben vagy a települések határában.
• Elhelyezhetünk kislyukú dróthálóval bevont, kb. 20 x 20 cm-es falapokat a házak eresze alatt, amelyen biztonsággal megtapaszthatják fészkeiket a fecskék.
• Kaphatók (vagy készíthetők) égetett agyagból műfészkek.
• Akit zavar a fecskefiókák ürüléke, az erősítsen a fiókák kikelése után a fészek alá egy kb. 20 x 30 cm-es fém-, fa-, vagy akár hullámpapír lapot („fecskepelenkát")! (Ezt a madarak elvonulása után érdemes leszedni.)

A fecskék jövője

Az adatokból és a létszámcsökkenés feltételezett okaiból úgy sejthető, hogy a füsti fecske és a molnárfecske állománya is a megváltozott körülményeknek megfelelő szintre csökken, és remélhetően ezen stabilizálódik. Ez talán azt jelenti, hogy Szokolyán kb. 75 lakott füsti- és 220 molnárfecske fészek lehet a jövőben. A füsti fecskék létszáma 40-60%-kal is változhat, a molnárfecskék száma 25-60%-kal ingadozik. Némi állománynövekedés remélhető az országban újra terjedő külterjes állattartástól, - elsősorban a régi magyar állatfajták, pl. a szürke marha „újrafelfedezésétől". Biztosat jósolni nem lehet. Az viszont biztos, hogy mindenki, akinek a házán fészkelhetnek fecskék, felelős azért, hogy a még meglévő fecskeállomány megmaradhasson.